Sportok eredete
1. rész : Asztalitenisz (ping-pong)
Az asztalitenisz története Angliában kezdődött, a felsőosztálybeli Viktoriánusok ebéd utáni időtöltéseként, az 1880-as években. A teniszt imitálták benti körülmények között, hétköznapi tárgyakat használva - egy sor könyv volt a háló, lekerekített pezsgőskupak vagy zsinórgombolyag volt a labda, és szivardoboz fedele volt az ütő.
A játék népszerűsége arra sarkallta a játékgyártókat, hogy hivatalosan árulják a felszereléseket hozzá. A korai ütők keretre feszített pergamenből voltak, és hang amit játék közben hallatott adta az asztalitenisz első beceneveit: "whiff-whaff" és "Ping-pong." A "ping-pong" nevet széleskörben használták, amíg egy angol gyártó,a J. Jaques & Son Ltd le nem védette 1901-ben. Ezután a Jaques-féle drága eszközökkel való játszást hívták "Ping-Pong"-nak, a többi gyár felszereléseit pedig asztalitenisznek.
A következő nagy újítás James Gibb nevéhez fűződik (aki egy lelkes angol járékos volt). Amerikai útja során 1901-ben rátalált az újdonságnak számító celluloid labdákra, és ideálisnak találta a játékhoz. Ezt követte E.C. Goode 1903-as találmánya: az ütők új verzióját falapra erősített érdes gumilappal készítette el. (később az 50-es években a japánok fejlesztették ki az ún. szoft ütőt)
Az asztalitenisz népszerűsége 1901-től nőtt a folyamatosan megrendezett versenyek során, sőt, az első nemhivatalos világbajnokságot már 1902-ben megtartották.
A játék népszerűsége arra sarkallta a játékgyártókat, hogy hivatalosan árulják a felszereléseket hozzá. A korai ütők keretre feszített pergamenből voltak, és hang amit játék közben hallatott adta az asztalitenisz első beceneveit: "whiff-whaff" és "Ping-pong." A "ping-pong" nevet széleskörben használták, amíg egy angol gyártó,a J. Jaques & Son Ltd le nem védette 1901-ben. Ezután a Jaques-féle drága eszközökkel való játszást hívták "Ping-Pong"-nak, a többi gyár felszereléseit pedig asztalitenisznek.
A következő nagy újítás James Gibb nevéhez fűződik (aki egy lelkes angol járékos volt). Amerikai útja során 1901-ben rátalált az újdonságnak számító celluloid labdákra, és ideálisnak találta a játékhoz. Ezt követte E.C. Goode 1903-as találmánya: az ütők új verzióját falapra erősített érdes gumilappal készítette el. (később az 50-es években a japánok fejlesztették ki az ún. szoft ütőt)Az asztalitenisz népszerűsége 1901-től nőtt a folyamatosan megrendezett versenyek során, sőt, az első nemhivatalos világbajnokságot már 1902-ben megtartották.
