Új-Zéland
Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. Területe Magyarországénál mintegy háromszor nagyobb. A Föld legelszigeteltebb országa: még Ausztráliától is kb. 2000 km-re fekszik. A legközelebbi szárazföld délen az Antarktisz, északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek, és Tonga. Hivatalos nyelve az angol és a maori. Új-Zéland neve a bennszülött maorik nyelvén Aotearoa, amelyet szokás szerint a Hosszú fehér felhő földjének fordítanak.
A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkánikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).
A kettős szigetet 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajós. Az országot James Cook 1769-ben brit birtokká nyilvánította. 1832-től Ausztráliából igazgatták. Az európaiak bevándorlása 1839-ben, a Brit Új-Zéland Társaság megalakítása után indult meg. Az európai telepesek 1856-ban alakítottak először kormányt. Új-Zéland 1907-ben lett önkormányzattal rendelkező domínium. 1931 decemberében vált a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagjává, ezt azonban az ország parlamentje csak 1947-ben ratifikálta. 1945-ben az ENSZ egyik alapító tagja.
Új-Zéland területét az ember megjelenése előtt mintegy 80%-ban erdő borította. Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj maradt fenn. Az ember megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat a szigeten. Ennek következtében maradhattak fenn természetes ellenség híján az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak (pl. kiwi, takahe, pukeko, weka). Itt élt a valaha létezett legnagyobb méretű madárfajta, a moa is, amely valószínűleg az első maori bevándorlók vadászatainak hatására pusztult ki.
Új-Zéland köztudottan az extrém sportok hazája. A vadvízi evezésen vagy a bungy jumpingon kívül számtalan lehetőséget kínál a távoli ország.
Az ország legnagyobb síterepe az Északi-szigeten emelkedő Mt. Ruapehu lejtőin található.
(forrás: Új-Zélandi Magyar Információs és Közösségi Portál http://magyarok.co.nz )